Elérhetőség:
7773 Villány, Oportó u. 6-13. E-mail: info@gunzerzoltan.hu

Villány

Az egyedülálló adottságokkal biró Villányi hegység, kelet - nyugati elhelyezkedése folytán a szőlőtermesztés számára kitünő éghajlati terület. A nagyrészt déli lejtők sajátos mikroklímát varázsoltak Magyarország legdélibb borvidékére, így ide érkezik a legtöbb napsugárzási energia (évi 2100 óra). A Villányi borvidék nevesebb dűlői (mint az Ördögárok, a Jammerthal, a Bocor vagy a Kopár) nagyobb lejtőszöggel rendelkeznek, mint a síkvidéki szőlőterületek, így ezek több talajhőt adnak át és kevesebb savat termelnek, ideálissá téve a kiválasztott részeket kékszőlő termesztésére. Egyes dűlők önálló mikroklímával rendelkeznek, így a dűlőszelektált borokban érvényesülhet leginkább a sajátos illat- és ízvilág.
A borvidéken már a "Rómaiak" is nagy területeket ültettek be szőlővel, amit később az "Avarok", majd a magyar honfoglalók vettek művelésbe. A török uralom alatt a szőlők szinte kipusztultak, a kialakult és örökölt szőlőtermesztési kultúra megsemmisült. Később a "Balkánról érkező népek" majd 1711-től a német telepesek érkeztek, akik magukkal hozták a saját szőlőművelési kultúrájukat és a kékoportó fajtát. A borvidék területén megtelepült németség minden erejének a szőlőtermelés felé fordult. A borvidék területén növekszik a szőlővel beültetett területek nagysága, az erdők helyén is újabb szőlőterületek jönnek létre. Sok-sok viharos időszak után ma már megfér egymás melett a nagyüzem, a családi Borászatok vagy akár az őstermelő.

Napjainkban a szőlőterületek alakulása:
- Telepíthető terület: 4500 ha, ebből betelepitve: 2500 ha